Jan. 26-án Budapesten először mutatkozott be az újjáalakult Erdélyi Múzeum Egyesület /EME/, a Collegium Budapest várbeli előadótermében tudományos ülésszakot tartottak. Az erdélyi előadók között szerepelt Benkő Samu, Tövissi József, Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor, Wolf Rudolf és Nagy György. - Az 1990-ben újjáalakult EME nem kapta vissza könyvtárát és gyűjteményeit, az államtól támogatást sem kap. A segítséget az alapítványok adják, elsősorban az Illyés Alapítvány, emellett az anyaországban 1990-ben létrejött Mikó Imre Alapítvány. - Hozzá kell látni az erdélyi magyar tudományos intézményrendszer kiépítéséhez, egy kétmilliós nemzetiségnek erre szüksége van, állapította meg Benkő Samu, az EME elnöke. - A kolozsvári egyetemen 1994-ben beindult a magyar nyelvű geológusképzés, nyilatkozta Tövissi József, a Kolozsváron 1989-ben nyugdíjazott földrajz- és geológiaprofesszor, aki jelenleg óraadóként Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön, a Hyperion távoktató főiskolán tanít. /Magyar Nemzet, jan. 31./ A meghívón felsorolták az előadások címeit.
1999. július 6.
Székelyudvarhelyen a Hyperion Szellemi Kör jún. 26-án meghívta az udvarhelyi származású, Kolozsváron élő Dávid Gyula irodalomtörténészt, aki Szellemi áramlatok Erdélyben 1956 és 1989 között címmel tartott előadást. Dávid Gyula a székelyföldi könyvkiadás 1990 utáni helyzetéről elmondta, hogy Székelyudvarhelyen van az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Csíkszeredában a Pallas-Akadémia és a Pro-Print, Sepsiszentgyörgyön pedig a Bon Ami többek között. A gond a székelyföldi könyvkiadóknál az, hogy a technikai feltételek nem mindenütt egyformán adottak. Az Erdélyi Gondolat kiadó esetében megjegyezte: szükség lenne a szigorúbb kritikai megítélésre, ami a kéziratai minőségét illeti. Szerintem az egyik legjobb kiadó a Pro-Printet, háta mögött ott vannak a Kulturális Antropológiai Munkacsoport tagjai. A Pro Print a mai romániai magyar társadalom problémáira orientálódott, ez az egész romániai magyar könyvkiadásban egyedülálló. Dávid Gyula hangsúlyozta, hogy még mindig eléggé regionális tagozódású a könyvpiac. Nyilvánvaló, hogy az Erdélyi Gondolat is elsősorban az udvarhelyi és Udvarhely környéki könyvvásárló közönségére épít, és lehet, hogy ez határozza meg az orientációját. /Székelyföldi könyvkiadókról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 6./
1999. december 30.
Székelyudvarhelyen az SZ-MADISZ keretében működő Hyperion Szellemi Műhely március óta több mint 20 előadást szervezett a társadalomtudományok, a kultúra és a helyismeretet témakörében. Péter Pál SZ-MADISZ-elnökkel, Fecső Zoltán kulturális alelnökkel és Novák Károly programfelelőssel az eddigi tevékenységről adott tájékoztatást. Fontosnak tartották, hogy az ifjabb korosztály, főként Székelyudvarhelyre hazakerülő fiatalok bemutathassák tevékenységüket, a fiatal értelmiségiek tudományos munkájukról beszéltek. Vitafórumokat is szerveztek az erdélyi irodalmi életről, a környezetvédelemről. Határozott érdeklődés tapasztalható. Jó kapcsolat alakult ki a Kis Dénes által alapított marosvásárhelyi Életfa Baráti Társasággal és a gyergyószentmiklósi Életműhely Alapítvánnyal is. - Kiadványban szeretnék közölni az előadások anyagát. A Max Weber Társadalomtudományi Szakkollégiummal közösen az Udvarhely környéki fiatal pedagógusok szakmai és anyagi lehetőségeikről készítenek felmérést, és szóba került - a műemlékvédelemmel kapcsolatban - udvarhelyi temetőtérkép készítése is. /A Hyperion első éve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 30./
2000. február 22.
Székelyudvarhelyen működik a Hyperion szellemi műhely. Legutóbbi vendégelőadójuk Veress Emőd jogászhallgató volt, előadásának címe: A román parlament működési problémái. Előadásában kifejtette, hogy a parlament nehézkes és lassan működik. A román kétházas parlament iszonyúan lassú és drága, magas a képviselők és szenátorok száma az ország lakosságához viszonyítva, a törvényhozási eljárás bonyolult és lassú. Veress Emőd dolgozata a II. Erdélyi Diákkonferencia díjnyertes munkája. A Hyperion következő témái: a Szent Korona szimbolizmusáról címmel előad Csutak Attila, Szabó Attila rövid-filmek vetítésére vállalkozott, Mark Schilnk meghívott előadó a huszadik század amerikai irodalmáról fog értekezni. /Oláh István: Hyperion szellemi műhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
2000. március 18.
Sokan nem tudják Székelyudvarhelyen, hogy létezik a Hyperion szellemi műhely, amely alternatív népegyetemmé válhatna. A megjelentek vitafórumokat kezdeményeztek, közzétették ismereteiket. A Hyperiont a fiatalok kezdeményezték, ezért az idősebbek távol maradnak. Szűk réteg mutat érdeklődést a Hyperionon folyó tevékenység iránt: a fiatal értelmiségiek, egyetemisták. Fecső Zoltán, Novák Károly és Péter Pál eredetileg arra vállalkozott, hogy olyan szellemi műhelyt működtetnek Udvarhelyen, amely kielégíti a tudni vágyók széles körű igényeit. Az előadások változatosak: március 15-én például a magyarság szent koronájáról esett szó. /Zsidó Ferenc: Hyperion szellemi műhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18./
2001. február 6.
Febr. 1-jén Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány kurátora, valamint a Kovászna Megyei Tanács és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala szervezésében tartották meg A háromszéki felsőoktatás jövője az Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében c. tanácskozást. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a háromszéki közoktatás helyzetéről számolt be, ebből kiderült, hogy 2000-ben Háromszéken végzettek 39,7 százaléka állami egyetemeken tanul tovább, 8,41 százaléka magánegyetemekre, 12,9 százaléka technikumokba iratkozott, 18, 23 százaléka dolgozni kezdett, és 12 százalék körüli azoknak a száma, akik valószínűleg beilleszkedési segélyben részesülnek a munkaügytől vagy fekete munkát vállaltak. A nagyszebeni Lucian Blaga egyetem Kézdivásárhelyen indított ősztől néhány szakot távoktatással, ide kb. hatszáz fiatal iratkozott be, nagyrészük Háromszékről, a hallgatóknak csupán elenyésző hányada román nemzetiségű. Az oktatás román nyelven folyik. "Miközben a magyar egyetem létrehozásán munkálkodunk, elveszítettünk ezer fiatalt" - mondotta a főtanfelügyelő. Dr. Domokos Ernő, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskolájának igazgatója vázolta az elmúlt tíz év helyzetét a felsőoktatás terén. A 91-ben Sepsiszentgyörgyön is beindított Hyperion magánegyetemtől, amely később posztliceális képzésre tért át, a Gábor Dénes főiskola kihelyezett szakán át, el egészen a Babes-Bolyai kihelyezett főiskoláig, egyértelműen pozitívnak nevezhető a folyamat Domokos Ernő szerint, mert a háromszéki fiatalok fogékonyak a (tovább)tanulásra. Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány egyéves működéséről számolt be. Kezd körvonalazódni a magyar egyetem. Az egyik rész Marosvásárhelyen lenne műszaki szakokkal, egy másik Csíkszeredában (itt is már elkezdődött több szak ideiglenes akkreditációja), s Kolozsváron lenne az egyetem adminisztrációs és információs központja, könyvtára, s talán különböző szakok is. E több lábon megélni kívánó egyetem egyik pillére Háromszéken lehetne. Birtalan Ákos azt is elmondta, hogy Háromszék, pontosabban a Székely Nemzeti Múzeum melletti Dél-Kelet Intézet, mindössze egyetlen kutatási pályázattal jelentkezett, melyet elfogadott ugyan a Sapientia Alapítvány, de kiegészítések szükségesek. Jó lett volna, ha Székelyföldnek lett volna közös koncepciója, különben mindenki kéri a maga kis szeletét. - Az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, az EMTE sepsiszentgyörgyi fiókjának szándékában áll műszaki karok létrehozására pályázni. A másik terv a Megyei Tanácsé, mely egy turisztikai főiskola vagy egyetem létrehozását szorgalmazza. /Éltes Enikő: A háromszéki fiatalok akarnak tanulni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
